Kis karácsony, nagy karácsony unom már a csontot. Minden éven ugyanaz. Sok piros és zöld,szín. Andalító zene. Szentestei turbó bevásárlás. Egyszerűen nem tud érdekelni az a sok közhelyes gesztus ami csöpög mindenhonnan. Így hát a combinon ülve rá kellet döbbennem , hogy vagy nincs szívem vagy én vagyok a grincs unokája.
Itt egy labda, ott egy milla.
Sok pénzt hagyunk a multik puttonyában, csak azért, hogy "szeretteink" tényleg elhiggyék, hogy szeretjük őket. Mint mondtam már itt utálom a közhelyeket, és most megjegyezném, hogy a karácson y egy közhely. Azon emberek közhelye akik nem tudnak év közben érzelmeket kifejezni, azoké aki szerint egy doboz szaloncukor alatt ülve megoldódnak a problémák és jövő ilyenkor már nem fognak veszekedni.
O Zöld fenyő!
A karácsony azért szép dolog is, hiszen ki nem örülne egy kis ajándéknak, csupán a hátsó szándékok és a megjátszott gesztusok azok amik hamissá teszik ezt az amúgy jó szokást. Szent Miklóst persze nem szabad hibáztatni, hiszen ön nem sejtette, hogy a kapitalista+ globalista világ mit fog tenni a zöld fenyő ünnepével.
Én nem készülök a karácsonyra. Apróbb dolgokat azért veszek, de nem fogok mindent összevásárolni, hogy aztán az újévi mámorban össze is törjék. Magamat igyekszem adni, mert talán, - és számomra is ez a legnagyobb ajándék - nincs nagyobb érték, mint egy őszinte ember.
Én nem készülök a karácsonyra. Apróbb dolgokat azért veszek, de nem fogok mindent összevásárolni, hogy aztán az újévi mámorban össze is törjék. Magamat igyekszem adni, mert talán, - és számomra is ez a legnagyobb ajándék - nincs nagyobb érték, mint egy őszinte ember.
Friss Commentek